Luca széke, Luca-napi búzaültetés, férj-, időjárás és bőség jóslása, és dologtiltás: többnyire ezek azok a népszokások, amelyek sok helyen a mai napig is élnek és működnek a köztudatban. Luca napjához, azaz december 13-ához sok népszokás is tartozik. Régen Luca napján tilos volt fonni, sütni és mosni. Nem volt ajánlatos semmit kölcsönadni másoknak, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. De vajon mi lehet az alapja ezeknek a szokásoknak? Mai cikkemben ezt járjuk körbe. 

Kinek a nevéhez fűződik a Luca-napja?

Luca napján Szent Lúciára emlékezünk, akit a keresztények az 5. század óta tisztelnek. A keresztény hitre tért szép, fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért. Példamutató volt tisztasága és alázatossága, emiatt sokan nevét a fény, vagyis a lux szóval is kapcsolatba hozták, mivel a Lúcia név a lux, fény szóból származik. Lúcia legendája több művésznek adott ihletet. Védőszentje volt a szembetegségben szenvedőknek és vakoknak, a bűnbánó utcanőknek, valamint a hegyes szerszámokkal dolgozóknak, vagyis a földművesek, kézművesek, varrónők, párnakészítők és a nyergesek közé tartozóknak.

Szent Lúcia; a fotó forrása: Domenico Beccafumi

Mártírhalált halt a szűz

A legenda szerint Lúcia az egyik legelőkelőbb siracusa-i családból származott; Siracusa az ókori Szícilia legjelentősebb központja volt.

Egy napon édesanyja súlyosan megbetegedett, és ő elzarándokolt vele a negyven mérföldnyire lévő Cataniába, Szent Ágota sírjához, hogy a gyógyulásáért fohászkodjanak. Imájuk meghallgatásra talált, és édesanyja gyógyulása után Lúcia álmában megjelent Szent Ágota és amellett, hogy felajánlotta neki a keresztséget, a húgának is nevezte őt. Szent Ágota akkor elmondta Lúciának, hogy elég lett volna a saját hite ahhoz, hogy meggyógyítsa anyját. Ágota korábbi vértanúsága által Catania városa dicsőséget szerzett, és most ez várhat Siracusa városára is, ehhez viszont cserébe Lúciának szüzessége megőrzéséről és szeretetéről kellett a szentet biztosítania. Lúcia ettől a naptól kezdve Jézus jegyesének vallotta magát, és elvetette azt a lehetőséget, hogy halandó ember felesége legyen.

Anyja megígérte neki – lánya kérésére –, hogy nem fogják őt férjhez adni, (bár volt akkor vőlegénye), és hozománya felett is ő maga rendelkezhet úgy, ahogy jónak látja. Lúcia ezt a vagyont a szegényekre fordította, és amikor a hozományvadász vőlegény látta, hogy elesett a házasságtól és a vagyontól, kereszténység vádjával bíróság elé hurcolta a lányt.

Szent Lúcia a bíró előtt; a fotó forrása: Lorenzo Lotto, The Yorck Project, 2002

A bíró szerepét magára vállaló Paschasius fejedelem arra utasította Lúciát, hogy mutasson be áldozatot a pogány isteneknek, de a lány ezt megtagadta. Ezért a fejedelem nyilvánosházban akarta megbecsteleníttetni, ártatlanságában megszégyeníteni, de ekkor meg a Szentlélek olyan nehézzé tette a lány testét, hogy nem tudták azt elmozdítani a helyéről. A fejedelem ezt követően arra adott parancsot, hogy olajjal és szurokkal öntsék le a lány testét és égessék el, de a tűz sem fogott Lúcián. Végül kegyetlen kínzásokat követően a fejedelem más módját választotta a halálra ítélt kivégzésének. Amikor a torkába kardot döftek, a lány nem halt meg azonnal, hanem még tanította a népet, és csak akkor lehelte ki a lelkét, amikor a paptól megkapta az utolsó kenetet is. 20-21 éves volt, amikor meghalt.

Szent Lúcia temetése; a fotó forrása: commons.wikimedia.org

Jóságos és boszorkányos Luca

A néphit szerint kétféle Luca létezik. Van a jóságos, és van a boszorkányos. Mivel a Lúcia név a latin lux, azaz fényesség szóból származik, nem véletlen, hogy amikor a jóságos Luca jut eszünkbe, akkor a fényhozó Szent Lúciáról beszélünk. Hozzá imádkoztak a vakok, a szembetegségben szenvedők, és minden olyan szakma képviselői, akik hegyes szerszámokkal dolgoztak, mint például a földművesek, kézművesek, párnakészítők, de a varrónők is.

A jóságos Szent Lúcia; a fotó forrása: Serse82

A néphagyományban viszont inkább az utóbbi él, vagyis a boszorkányos. Mivel az év legsötétebb napjára esik a Luca-nap, vagyis amikor a gonosz, alantas szellemek visszajárnak, ezért az ősi hiedelemvilágban egy ártó, rontó nőalak élt a köztudatban, aki nem más, mint Luca asszony. Luca napjához igen sok hiedelem, jóslás, és tiltás kapcsolódik. Ezen a napon termékenységet varázsoltak, házasságot, halált és időt jósoltak meg, bizonyos női munkák elvégzése pedig tiltott volt. Amikor látogató érkezett, az első házba lépőből a várható állatszaporulatra jósoltak. Ugyanis, ha Luca reggelén férfi lép a házba, a szaporodás bika lesz, ha pedig nőlátogató érkezik, üsző.

A teljes magyar nyelvterületen Luca napját gonosz-járó napnak is tartották, és mindenhol védekeztek a boszorkányok ellen. Bedörzsölték fokhagymával az állatok fejét, keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, a kapuk elé hamut szórtak, lefekvés előtt pedig az emberek fokhagymás kenyeret ettek abban a hitben, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, és még a seprűket is elzárták, nehogy megtalálják a boszorkányok és azon repkedjenek.

Lassan készül, mint a Luca széke

A legismertebb hagyomány egyértelműen a Luca-szék készítése. Luca napján kezdték faragni a széket a férfiak, és pedig úgy, hogy minden áldott nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére el kellett, hogy készüljön. Az ötszög alakú lucaszék készítéséhez kilenc különböző típusú fát használtak fel, ezek pedig a kökény, boróka, jávorfa, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa. A faragott széknek öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag alakúnak kellett lennie, és ezt az ötszögalakot boszorkányszögnek is nevezték. Mivel a lucaszék lassan készült, hiszen naponta csak egyetlen műveletet lehetett rajta elvégezni, a mondás is innen ered, mely szerint: Lassan készül, mint a Luca széke. Az elkészült széket az emberek az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, akkor meglátták a gyülekezet tagjai közül, hogy kik a boszorkányok. Amikor a szék készítője felismerte őket, gyorsan szaladnia kellett úgy, hogy maga mögé mákot szórt el, ezzel biztosítva, hogy üldözője ne érjen a nyomába, mert ha utoléri, széttépi. A lucaszéket el kellett otthon, a biztonságban égetni.

Luca-szék; a fotó forrása: folyoiratok.ofi.hu

Hajadon vagy? Jósolj magadnak vőlegényt

A hajadon lányok ezen a napon tizenkét gombócot főztek, és mindegyikbe elrejtették egy férfi nevét. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta, ki lesz a férjük.

Más módja is volt a férj nevének jövendölésére, a hajadon lányok számára. 12 jóslási cédulát készítettek, és minden cédulát elláttak egy férfinévvel. Minden nap a tűzbe vetettek egyet, és akinek az utolsó, megmaradt papírdarabon szerepelt a neve, abból vőlegény lehetett.

De hajadon lányként pogácsasütés is lehetséges volt, ennek következtében az eladósorban lévő lányok fiúneveket sütöttek bele a pogácsába, és így megtudták, hogy ki lesz a jövendőbeli férjük.

Luca-búza: a bőséges termés hozója

A Luca-búzát is december 13-án vetik. Ezen a napon a háziasszony kis tálkákba búzát szórt, és ezt karácsony napjáig öntözgette. A kemence közelében a búzaszemek gyorsan csíráztak és azt tartották, ha karácsonyra kizöldül, és magasra hajt ki, akkor bőséges termés várható a következő évben. Később a kikelt búzát az adventi oltár díszítésére használták, mert a búza zöldje az adventi remény beteljesülését, a fénye pedig a Megváltó érkezését hirdette, a búza pedig magát Jézust jelképezte.

Bőséges búzatermés; a fotó forrása: mons.wikimedia.org

Milyen idő lesz a következő évben? Luca napja ezt is megmondja

A Luca-nap időjárás-jóslásra is alkalmas volt, mivel a Luca-nap és a karácsony közötti tizenkét napnak az időjárásából ki lehetett következtetni, hogy milyen lesz az elkövetkező év. Úgy gondolták, hogy amilyen az első nap, olyan lesz a következő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan lesz a második hónap, amilyen a harmadik nap, olyan lesz a harmadik hónap és így tovább, egészen a tizenkettedik napig és hónapig. Ezt Luca kalendáriumának is nevezik.

Luca-napi kotyolás

A termékenység bebiztosításában a Luca-napi kotyolók segítettek be, ennek következtében a gyerekek – a néphagyomány szerint fiúk – kísértetnek öltözve járták körbe a szomszédos házakat és lopott fán, vagy szalmán térdepelve, mondókákat mondva bőséges termést és jóság-szaporulatot ígértek, kisebb ajándékokért cserébe. A szalmát, amit a térdük alá tettek, a gazdaasszony a tyúkok alá vitte. Ha a kotyoló fiúk nem kaptak ajándékot, akkor fenyegetőztek: Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!

Szent Lúcia; a fotó forrása: Magus fr. wikipedia

Luca-tök

Szokás volt a Luca-tök készítése is. A kivájt sütőtökbe szemeket, orrot, és vigyorgó szájat faragtak, majd a házak ablakai elé téve azzal ijesztgették egymást. Azért, hogy az ijesztgetés hatásosabb legyen, a kivájt tök belsejébe égő gyertyát tettek sötétedéskor.

Dologtiltás Luca napján

Hasznos dolognak tartották, ha Luca napján az asszony sokat ült és tilos volt minden asszonyi tevékenység is. Ilyen például a fonás, és a varrás, mert az azt jelentette, hogy bevarrják a tyúk fenekét, és így nem lesz tojás; tiltva volt a mosás, a befőzés, de még a kenyérsütés is. Az az asszony, aki megszegte a tilalmat, akár kővé is változhatott. Luca napja dologtiltó napként él a köztudatban, mivel az asszonyoknak az volt ezen a napon a fő feladata, hogy segítsenek tyúkjaiknak, hogy jó kotlósok legyenek. Hiszen az asszony feladata volt, hogy a következő évre bőségesen legyen tojás.

Luca-napi pogácsa

A hagyomány szerint Magyarországon Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy luca-pogácsát, és egyikbe pénzérmét rejtenek el. Aki ráharap, szerencsés lesz.

Mit tegyünk, ha már megszegtük a tilalmat?

Aki véletlenül megfeledkezett arról, hogy ma van Luca-napja és véletlenül megszegte valamelyik fenti szabályt, tilalmat, ezért retteg a gonosz Luca haragjától, annak számára még van megoldás, hogy elűzze a gonosz boszorkányt: dörzsölje be fokhagymával jó erősen az ablakkeretet, ajtófélfát, de az is megoldás lehet, ha este fokhagymás kenyeret eszik. A seprűt azért nem árt eldugni, nehogy egy boszorkány elcsenje, és azon repkedjen be a házba.

Forrás:

wikipedia