Közös siker lehet a rák elleni vakcina

Közös siker lehet a rák elleni vakcina


Néhány nappal ezelőtt arról számoltam be, hogy a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Kara a mellrák elleni védőoltást fejleszti éppen, és úgy néz ki, munkájuk sikerrel jár. Most ismét egy jó hírről számolhatok be, ezúttal az Egyesült Királyság vág bele egy másik vakcina tesztelésébe. Az Egyesült Királyság kormánya ugyanis nemrég partnerségre lépett a német BioNTech céggel egy új rák- és más betegségek elleni vakcina kipróbálásában. Ősszel már meg is kezdődhetnek a kísérletek. Kiderült ugyanis, hogy a BioNTech sikeresen vette a Covid által kínált akadályokat, az mRNS vakcina alkalmazásával. A génbázisú oltóanyagok közé tartozó mRNS vakcina az aktív immunizáción alapuló védőoltások új típusú fajtája, ami a hagyományos vektor alapú oltóanyagokkal ellentétben nem elölt, vagy legyengített vírust tartalmaz, hanem egy immunogén fehérje előállításához szükséges tranziensen jelenlevő genetikai információt, egy lipid nanorészecskébe csomagolt RNS molekulát (messenger RNS, vagy röviden mRNS). Mivel az mRNS vakcina sikeresnek bizonyult a Covid-járvány idején, ezért erre a vakcinára építenek, továbbfejlesztve alkalmas lehet más betegségek elkerülésére is.

Egészen a közelmúltig a rákot műtéttel (a rákos sejtek kivágásával), sugárterápiával (nagy energiájú sugárzás a tumorok zsugorítására és a rákos sejtek megölésére) és kemoterápiával (a beteget olyan gyógyszerekkel – sejtmérgekkel, citosztatikumokkal – kezelik, amelyek a ráksejtek szaporodását gátolják és azokat megölik) kezelték. Sajnos, azonban többet ártottak ezek a kezelések, mint használtak, hiszen durva mellékhatásokat okoztak. Az elmúlt két évtizedben aztán újabb kezelések, például az immunterápia megjelenését figyelhettük meg, és ez új reményeket adott. Az immunterápia általában úgy működik, hogy blokkolja a receptorokat (például CTLA-4, PD1 vagy PDL1 nevű fehérjéket) a rákos sejtek felszínén. A terápia a szervezet tumorellenes immunválaszát erősíti fel, amely akár áttétes tumorok teljes elpusztítását is eredményezheti. Az immunterápia tehát óriási lépés az előrehaladott tumorok kezelésében. Azonban sajnos a betegek jelentős hányadának a szervezete nem reagál rá, ezért kulcsfontosságú azon tényezők azonosítása, amelyek meghatározzák a terápiára adott immunválaszt. Immunrendszerünk már tudja, hogyan kell leküzdeni a rákot, de ezeket a fehérjéket a rákos sejtek arra használják, hogy kikapcsolják az immunrendszert. Ha blokkoljuk ezeket a receptorokat, az immunrendszer ellenségként ismeri fel a rákot, és megöli. Bár ezeknek a gyógyszereknek megvannak a maguk mellékhatásai, általában sokkal kevésbé súlyosak, mint a kemoterápia hatásai. Ráadásul hosszú hónapokig vagy akár évekig is folytathatók.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt a tudósok észrevették, hogy az immunterápia különösen jól működik a melanóma, a bőrrák egy agresszív formája esetén. Azóta megfigyelték azt, hogy számos különböző rákos megbetegedésben is működnek, a tüdőráktól a húgyhólyagrákig, vagy a felszínükön sok PDL1-et tartalmazó rákban, de a DNS-ben sok mutációt mutató rákban is. A probléma viszont az, hogy más rákellenes gyógyszerekhez hasonlóan ezek is hathatnak egy ideig, majd leállnak.

 

                                          

2022 decemberében az amerikai Moderna és a német Merck gyógyszergyárak pozitív eredményekről számoltak be a személyre szabott rákvakcinával. A folyamatban lévő vizsgálatban részt vevő betegek 3. stádiumú melanomában szenvedtek, ami azt jelenti, hogy a rák átterjedt a rák közelében lévő nyirokcsomókra is. A szokásos művelet ilyenkor a daganat és a környező nyirokcsomók eltávolítása, majd anti-PD1 gyógyszer infúzió útján való beadása. Ebben az új, személyre szabott vakcina-megközelítésben a tudósok melanomamintákat vettek a betegektől, és megnézték a betűket a DNS-ükben. A DNS legfeljebb 34 legmutáltabb részét, az úgynevezett neoantigéneket felvették, és egy mRNS-szálba helyezték. Ezt az mRNS-t ezután személyre szabott vakcinaként adták be a betegeknek. Személyre szabott, mert mindenkinek más-más neoantigénje van, így a vizsgálatban résztvevők mindegyike eltérő oltást kapott, akár 34 különböző mutációt is kódoltak az mRNS egyetlen szálába. Természetesen éppúgy, mint az mRNS Covid vakcinák esetében, ez az mRNS is előhozta egy kicsit a rákot a betegek szervezetében, de az immunrendszer azonnal védekezésbe kezdett.

A vizsgálat eredményei végül azt mutatták, hogy a személyre szabott rákvakcina hozzáadása 44%-kal csökkentette a rák visszatérésének (vagy a rák okozta halálozásnak) kockázatát a standard megközelítéshez (műtét, majd anti-PD1 immunterápia) képest. És nem voltak további mellékhatások.

Az orvostudomány fejlődése általában kis lépésekben történik, de ez a rák elleni vakcina – a személyre szabott, célzott gyógyszer új formája – óriási ugrás lehet, akárcsak az anti-PD1 vagy anti-PDL1 immunterápia. Ennek az új projektnek az a célja, hogy 2030-ig tízezer személyre szabott terápiát biztosítsanak az Egyesült Királyságban élő betegeknek. A kísérletek várhatóan már idén ősszel elkezdődnek. Az egyik nagyobb mRNS-cég, a BioNTech az Egyesült Királysággal együttműködve egy Cambridge-i kutatási központot fejleszt ki, megvizsgálja ezeket a megközelítéseket, és tízezer NHS-betegnek adja át őket rutinszerűen vagy kísérleti úton. Izgalmas, hogy az Egyesült Királyság központi szerepet tölt be ezen az úton, hogy segítsen a rákos megbetegedéseket olyan krónikus betegséggé változtatni, amellyel együtt élhetünk, illetve amit meg is tudunk gyógyítani.

 

 

Forrás:

gavi.org

wikipedia

Képek: pixabay

Tetszett a cikk?

 

Magazin cikkajánló

Az Egyesült Királyság válasza Izlandra
Nagyvilág, Szép világunk
Olyan, akár egy tündérmese, mondják a szigetről, ami kivételesen nem Izlandon, hanem a skót felföldön található.
Töltsd fel írásaidat Te is!
Egyéb érdekességek, Érdekes
Van néhány érdekesség, amit szívesen megosztanál velünk? "Rendelj" tőlünk INGYEN egy magazint, részletekért k ...
A legszínesebb teremtmények
Állatvilág, Egyéb állati
Az állatvilág legszínesebb képviselői következnek; ezek a szépségek minden bizonnyal kitűnnek a tömegből.
A londoni állatkert új lakója
Állatvilág, Veszélyben
2024. január 17-én, 9 óra 34 perckor a londoni állatkertben született egy nyugati síkvidéki gorillabébi.
Táplálék az agynak, 2. rész
Érdekes, Jó, ha tudod
„MA TANUTAM” érdekességek. 15 olyan érdekes tény, amit ma tanultam.
Borz találta meg a római érmeket
Hírek, Nagyvilágban történt
A valaha talált legnagyobb római érmegyűjteményt egy borz fedezte fel Spanyolországban.
Európai hangulatú amerikai városok
Nagyvilág, Szép világunk
10 amerikai város, amelyben olyan érzésed lesz, mintha Európában járnál.
Pigcassó, a festő
Állatvilág, Egyéb állati
Ismerd meg Pigcassót, a világ első disznóművészét, akinek festményét aukción több mint 20 000 euróért adták el.
Amerika “legboldogabb” államai 2023-ban
Hírek, Nagyvilágban történt
Hol élnek a legboldogabb és legelégedettebb emberek az Egyesült Államokban?

További cikkek »