A karácsonyfák útja
A karácsonyfák nem egyik napról a másikra kerültek a családok életébe, hanem számos történet kapcsolódik ahhoz, honnan indult az útjuk. Már jóval a kereszténység megszületése előtt is különös jelentőséggel bírtak a fák és a növények az ókori népek életében, az örökzöldek tisztelete a germán, a római, az egyiptomi és a kelta kultúrák hagyományvilágában ismert volt, olykor örökzöld faág, esetleg koszorú vagy fagyöngy formájában. Napjainkban már fenyőfa feldíszítésével szépítjük otthonunkat az ünnepek idején, sok ókori nép viszont az ajtajukra, vagy az ablakukra aggatta ki a faágakat, mivel úgy tartották, hogy azok elűzik a boszorkányokat, a szellemeket, a gonosz lelkeket és távol tartják a betegségeket.
Csillagászatilag a téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án). Az ókori népek a téli napfordulót december 25-én a napistenek születésnapjaként ünnepelték. Ezt azért tartották fontosnak, mert az ókoriak úgy vélték, hogy a nap valójában isten, a tél pedig akkor jön el, amikor a nap beteg és gyenge lesz. Azért ünnepelték meg a napfordulót, mert ez azt jelentette, hogy a napisten végre meggyógyul, hiszen az örökzöldek a növények és fák virágzására, a napisten megerősödésére és a nyárra emlékeztették őket.
Az ókori egyiptomiak egyik legjelentősebb istene Ré volt, a napisten, akinek sólyom feje volt, és akit legtöbbször napkoronggal a fején ábrázoltak, amit a koronájaként viselt. Az egyiptomiak a téli napforduló idején, vagyis akkor, amikor Ré elkezdett felgyógyulni és megerősödni, pálmalevélből készült gyékényszőnyeggel díszítették fel otthonaikat, ami a halál felett diadalmaskodó életet szimbolizálta.
Ré, a napisten, a fotó forrása: Jeff Dahl / wikipedia
A korai rómaiak a napfordulókor, december 17-én tartott Saturnalia nevű ünnepséggel Szaturnuszra, a földművelés istenére emlékeztek. Ez a vidámság és az ajándékozás napja volt, mivel a napforduló azt jelentette számukra, hogy hamarosan a farmok és a gyümölcsösök zöldellnek és termést hoznak. Ezért a római újévkor, vagyis január 1-jén a házakat és a templomokat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeket és a szegényeket pedig megajándékozták.
Észak-Európában az ókori kelták papjai, vagyis a druidák is örökzöld ágakkal díszítették templomaikat, mert az imahelyekre kiaggatott örökzöld növényekben az örökkévalóság szimbólumát látták. A viking társadalom hitvilágában is fontos szerep jutott az örökzöld növényeknek: a skandinávok úgy gondolták, hogy az örökzöldek a napisten, Balder különleges növényei.
A Római Birodalomban az ünnepet a Mithrász-kultusz terjedésének következtében a 3. századtól kezdve megtartották. Az ókeresztény vallás szimbolikájában az isteni fényforrást, a sötétségen diadalmaskodó fényt Krisztus szimbolizálta. A pogány ünnep ellensúlyozására az ókeresztény egyház az első nikaiai zsinat után (325) erre a napra helyezte Jézus születésének évfordulóját, a karácsony ünnepét.
Néhány forrás szerint középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberekért. Sok egyéb legenda kötődik a karácsonyfához, például hogy Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát. Más források szerint a karácsonyfa elődje a karácsonyi piramis volt, ami egy nagy virágcserépbe állított vagy fatönkhöz erősített deszkaszál volt, melyre két-három vékony, felfelé rövidülő deszkadarabot szegeztek keresztbe. A felszegezett deszkák végén gyertyát gyújtottak. A karácsonyi piramis állításának hagyománya Németországból került át, de nem vált hagyománnyá Magyarországon.
Martin Luther King a családjával és a barátaival tölti a karácsonyt. A fotó forrása: J. Bannister / wikipedia
A karácsonyfáról az első feljegyzés Sebastian Brant német írótól származik, a 15. század végéről. Ekkoriban almával, ostyával díszítették. 1521-ből Sélestat városában (Elzász), a Humanistenbibliothek in Schlettstadt könyvtárban található az első írásos emlék a fenyőfa árusításáról. A gyertyás karácsonyfát elsőként az 1660-as évekre emlékezve Liselotte pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében. A 18. század közepén kezdték Németország egyes helyein az egyszerű karácsonyi piramis dísztelen vázát karácsonyi gallyakkal ékesíteni. Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, így Magyarországon is. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították fel 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla. A 20. század elején terjedt el igazából a karácsonyfa-állítás, egyre többen díszítettek fel egy kis fát vagy ágat karácsonykor. Ekkor még az elektromos égőkkel díszített fa státusszimbólumnak számított.
"Csendes éjszaka" – Viggo Johansen festménye. A fotó forrása: wikipedia
A karácsonyfa-állítás szokása ma már az egész világon elterjedt, világias ünnepi program, amelyet befolyásolnak a kor aktuális trendjei – elterjedtté vált például a műfenyő használata mind anyagi, mind környezettudatossági megfontolásból, ugyanis a jó minőségű 3D műfenyőket alig lehet megkülönböztetni az igazitól. Napjainkban már a keresztény országokban világszerte állítanak karácsonyfát.
Napjainkban már szinte mindenhol állítanak fát. Forrás: Yatharth / wikipedia
Karácsonyfák a nagyvilágban
Mivel a délebben fekvő országokban ritkábbak a fenyőfélék, pl. Olaszországban, a karácsonyfát jászlakkal és karácsonyi jeleneteket ábrázoló szobrokkal helyettesítik. Oroszországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban csak szilveszterkor szokták felállítani a karácsonyfákat, míg az Egyesült Királyságban már októberben ünnepi készülődés van, és már ekkor felállítják az örökzöldeket. Emellett a bejárati ajtókat, az ablakokat, az asztalokat, a szobák falát fenyőágakkal, gyertyával, fagyönggyel vagy borostyánnal is feldíszítik.
Akkor nézzük is, hogy egyes országoknak milyen szokásaik vannak.
Karácsonyfák Magyarországon
Egy 1554-ből származó történelmi jegyzet alapján Magyarországon karácsonyfának nevezték a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt. A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. A források egymásnak is ellentmondanak abban a kérdésben, kinek köszönhetjük e nemes hagyományt. Egyesek szerint 1819-ben, Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor evangélikus hitű harmadik felesége „hozta be” az országba. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek, 1824-ben. A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. Az aradi Alföld című újság 1862-ben arról számolt be, hogy egy nőnevelő-intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, amelynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ben, Jókai Mór A koldusgyermek című, karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelenik meg.
A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják fel, és vízkeresztig (január 6.) áll.
Karácsonyfák Németországban
Illusztráció egy könyvből, ilyen volt a német karácsonyfa, 1888. A fotó forrása: Internet Archive Book Images / wikipedia
A legtöbb forrás Németországot jelöli meg, amikor a karácsonyfa-állításról szó esik. Sok karácsonyi hagyomány ugyanis, amit ma világszerte gyakorolnak, a németeknél kezdődött. A karácsonyfa-állítás hagyománya a 16. században terjedt el a Német-római Birodalomban, mikor a keresztények elkezdtek feldíszített fenyőfákat állítani otthonaikban. Ez a szokás napjainkban is így működik.
A németek a kórházakban is állítottak fát. A fotó forrása: Otto Günther / wikipedia
Széles körben elterjedt hiedelem, hogy Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel karácsonyfát. A német reformátor egy téli estén hazafelé sétált, amikor az egyik fenyőn ragyogó csillagfényekre lett figyelmes. Annyira lenyűgözte őt a látvány, hogy amikor hazaért, azonnal be akart számolni róla a családjának. Azért, hogy vissza tudja adni nekik az élményt, amit ő maga átélt, jobb ötlete nem lévén, elővett egy fát és meggyújtott gyertyákat helyezett el rajta.
Karácsonyfák az Egyesült Államokban
A mai napig kérdés az, hogy vajon ki vitte át a tengerentúlra az első karácsonyfát. A karácsonyfa-állítás Amerikában még a 19. században is furcsának számított, az első feljegyzés az 1830-as évekből származik és Pennsylvania német telepeseinek nevéhez fűződik, bár a hagyomány a német otthonokban jóval korábban meggyökeresedett, hiszen a Pennsylvaniában élő német lakosok már 1747-ben felállították a maguk fáját. Az amerikaiak azonban a karácsonyfa-állítást még az 1840-es években is pogány szokásnak tartották. Egyáltalán nem meglepő, hogy – sok más ünnepi szokáshoz hasonlóan – az amerikai nép a karácsonyfát is ennyire későn fogadta el. Az első puritán vezetők szentségtelennek tekintették a karácsonyi ünnepeket, így például William Bradford is, aki a zarándokok kormányzója volt pogány gúnyként írta le az ünnepet. 1659-ben a Massachusetts-i Általános Bíróság meghozta a szabályt: semmiféle karácsonyi ünnepet nem lehet tartani. Akik a legkisebb szabályszegést is elkövették, tehát például díszeket aggattak fel a fákra, azok bűncselekményt követtek el, és számolniuk kellett ennek következményeivel. Ez a szigorúság egészen a 19. századig fentmaradt. A puritán örökséget azonban az egyre befolyásosabb német és ír bevándorlók tömege ásta alá. A karácsonyfa később komoly támogatókra talált Viktória brit királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg személyében: a királyi pár 1846-ban az Illustrated London News című lap egyik rajzán volt látható gyermekeik körében a feldíszített fenyőfa mellett. Elődjeivel ellentétben Viktória királynő rendkívül népszerű volt az alattvalói körében, s ha ő valamit csinált, akkor azzal divatot teremtett: nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a tengerentúlon is, így a karácsonyfa megérkezett az Egyesült Államokba.
Viktória királynőről és Albert hercegről az 1840-es években megjelent metszet a karácsonyfák iránti őrületet keltette. A forrás ismeretlen / wikipedia
A karácsonyfa népszerűsége az 1890-es évekre elképesztően megnőtt, az amerikai karácsonyfák mérete pedig egyre jobban eltért az európaitól. Amíg Európában egy, vagy két méter magas fákat állítottak fel az ünnepekre, addig az Egyesült Államokban plafonig érő fákat vágtak ki. Kezdetben Németországból hozatták a karácsonyi díszeket Amerikába, a 20. század elejére viszont ez is változott: az amerikaiak házilag készített díszeket aggattak a fenyőre, amíg az Amerikában élő német lakosok továbbra is kitartottak az eredeti díszeik mellett, így almával, mogyoróval, vagy marcipános sütivel dekorálták a fákat. Népszerű lett a pattogatott kukorica is díszítőelemként, ezt színesre festették, összekeverték bogyós gyümölcsökkel és diófélékkel, majd felfűzték cérnára, és feltették a fára. Hamarosan elterjedtek az égősorok is, ennek köszönhetően a karácsonyfák egész nap és egész éjjel ragyogtak. Ez annyira népszerű lett, hogy a városok főterein lévő fenyőket is feldíszítették. Amerikában pedig hagyománnyá vált a karácsonyfa-állítás.
Az amerikaiak üdvözlőlapokat is készítettek. Forrás: / wikipedia
Maradjunk még egy kicsit az Egyesült Államokban, hiszen a Rockefeller Center karácsonyfája mellett sem mehetünk el szó nélkül. A Rockefeller Center karácsonyfája több mint 80 éve a New York-i karácsony szíve. Habár sok minden változott az évtizedek során, így a díszek, a fények és a csillag is a fa tetején, az viszont a mai napig megmaradt, hogy évente kb. egymillió látogatója van a nemzet karácsonyfájának is nevezett örökzöldnek.
A Rockefeller Center karácsonyfája New Yorkban áll. Forrás: / wikipedia
A Rockefeller Center karácsonyfája a gazdasági világválság korából származik, az első fát 1931 szentestéjén állították fel a Center épületegyüttesén dolgozó munkások. Ez egy kis fa volt, amelyet papírból készített gömbökkel, tobozokkal, áfonya füzérekkel, és konzervdobozokkal díszítettek. Az első, hivatalos Rockefeller Center karácsonyfa-állításra két évvel később, 1933-ban került sor, ezúttal lámpák is kerültek rá, és ezzel megkezdődött az éves tradíció. Napjainkban a Rockefeller Center óriásfája több mint 50 000 karácsonyi égővel van megterhelve.
Karácsonyfák Kanadában
A német telepesek az 1700-as években az Egyesült Államokból Kanadába vándoroltak, és oda is elvitték a karácsonyfákat. Később a mézeskalács házakat és az adventi naptárakat is népszerűsítették az országban. Amikor Viktória királynő a családjával a karácsonyfa mellett állt, nemcsak Angliában és az Egyesült Államokban, de Kanadában is népszerűvé tette a fák díszítését.
Karácsonyfák Mexikóban
Karácsonyfa Mexikó városában. Forrás: Abraham P V / wikipedia
A legtöbb mexikói otthonban a fő ünnepi dísz a betlehem, s ebbe szokták beépíteni a karácsonyfát is. A fenyő vásárlása ugyanis Mexikóban luxuscikknek számít a legtöbb családban, ezért ha mégis szeretnének örökzöldet az otthonaikba, akkor főként egy – gyakran mesterséges – kopálfáról vágnak le egy csupasz ágat, vagy valamilyen vidékről gyűjtött cserjével díszítik otthonaikat.
Karácsonyfák Nagy-Britanniában
Illusztráció a Harper's Bazaar magazinban, megjelent 1870. január 1-jén. Forrás:
A norvég lucfenyő az otthonok díszítésére használt hagyományos fafajta Nagy-Britanniában. A norvég luc az utolsó jégkorszak előtt őshonos faj volt a Brit-szigeteken, és az 1500-as évek előtt újra betelepítették őket ide.
Karácsonyfák Grönlandon
Mivel a jeges Grönlandon nincsenek nagy őshonos erdők, a legtöbb karácsonyfát importálják. Gyertyákkal és világító, ragyogó díszekkel díszítik ott a fákat.
Karácsonyfák Guatemalában
A németeknek köszönhetően terjedt el itt is, mivel Guatemalában sok német lakos él. Így hát átvették az ő szokásaikat.
Karácsonyfák Brazíliában
Bár a karácsony Brazília nagyobb részén nyárra esik, néha a fenyőfákat apró pamutdarabokkal díszítik, amelyek a hóesést szimbolizálják.
Karácsonyfák Írországban
Az írek decemberben díszítik fel a fákat színes fényekkel, és dísztárgyakkal, azt, hogy pontosan mikor kerül erre sor, arra nincs semmilyen szabály. Bármikor sort keríthetnek erre az év utolsó hónapjában. A fa tetejére vagy angyal, vagy csillag kerül. Az otthonaikat is feldíszítik az írek, koszorúkat készítenek, gyertyákat gyújtanak, és a borostyán is kiváló díszítőelem. Az ajtókra koszorúkat, vagy fagyöngyöt akasztanak.
Karácsonyfa, forrás: Jorge Barrios / wikipedia
Karácsonyfák Svédországban
A legtöbben jóval szenteste előtt vásárolnak karácsonyfát, de nem szokás náluk az, hogy a fát beviszik a házakba és feldíszítik. Erre az ünnepek előtt csak néhány nappal előbb kerül sor. Az örökzöld fákat szalmából készült csillagok, nap formájú díszek, és hópelyhek díszítik. Az egyéb dekorációk között színes fából készült állatok és szalmából készült központi elemek is megtalálhatók.
Karácsonyfák Norvégiában
A karácsonyfa divatja csak a 19. század második felében terjedt el Norvégiában, akkor vitték be ezt a szokást a németek az országba, vidéki városokba, falvakba még később jutott el a fa díszítésének ötlete. A norvégok számára viszont azóta is komoly előkészületeket jelent már maga a megfelelő fa kiválasztása is. Az erdőket járják, hogy lehetséges karácsonyfát válasszanak, olyan utakra mennek, amiket nagyapáik valószínűleg sosem tettek meg. Sok család kis karácsony előestéjén, vagyis december 23-án díszíti fel a fát, és egy igazi rituálé zajlik az ünneplés során: a norvégek kézen fogva egy kört alkotnak a fa körül és énekelnek, miközben körbejárják a feldíszített karácsonyfát.
Karácsonyfák Ukrajnában
A katolikusok december 25-én, az ortodox keresztények január 7-én ünneplik a karácsonyt, a karácsony a legnépszerűbb ünnep Ukrajnában. A karácsonyi időszakban, amelyhez még az újév is hozzátartozik, az emberek fenyőfákat díszítenek és buliznak.
Karácsonyfák Spanyolországban
Egy kivilágított karácsonyfa Madridban, forrás: Luis Garcia / wikipedia
Katalóniában népszerű karácsonyi szokás a Caga Tió, vagyis a „kakarönk”. Ez egy nagy, piñata stílusú karácsonyi rönk, amire lábakat tesznek, arcokat rajzolnak neki, és takaróval, valamint katalán sapkával öltöztetik fel. A karácsonyt megelőző napokban a gyerekek „táplálják” ezt a rönköt, kenyérszeletekkel, vagy narancshéjjal etetik. Karácsonykor pedig letakarják a rönköt, majd a gyerekek bottal ütögetik, miközben énekelnek neki, azt kérve, hogy minél több édességet kakiljon nekik. Ez után a takarót eltávolítják a rönkről, így pedig megtalálják azokat a finomságokat, mint például a karamella és a mogyoró, amit a Caga Tió adott.
Így néz ki a "kakarönk". Forrás: CC BY-SA 3.0 / wikipedia
Karácsonyfák Olaszországban
Karácsonyfa Salerno városában. Forrás:
Az olaszok nem készítenek és nem is vásárolnak adventi koszorút. Helyette hosszú időn keresztül jászol készül (Presepe). A jászol kinézete mindenkinek a kézügyességétől és a fantáziájától függ, a lényeg, hogy karácsonyig elkészüljön, mert itt "él" a Szent Család, s ez lesz a családok karácsonyának központja. A vendégek letérdelnek, a zenészek pedig énekelnek előtte. A presepio figurák általában kézzel faragott, és nagyon részletgazdag vonásokkal és ruházattal rendelkeznek. A jelenet gyakran háromszög alakú. Ez adja a ceppo nevű piramisszerű szerkezet alapját. Ez egy fából készült keret, amely több méter magas piramist alkot, amelyen vékony polcok vannak elhelyezve. Ezeket a polcokat színes papírral, aranyozott fenyőtobozokkal és kis színes zászlókkal díszítik. A keskenyebb részeken kis gyertyákat helyeznek el. A háromszög alakú oldalak csúcsára általában csillag van felakasztva. A jászol feletti polcokon apró ajándékok, gyümölcsök, édességek és ajándékok találhatók. Ez egy régi tradíció, így szinte minden családnál megtalálható már jóval karácsony előtt a felállított, kicsinosított betlehem. Sőt, egyes házakban a család minden gyermeke számára van egy ceppo.
Nápolyi presepio. Forrás: Pschemp / wikipedia
Karácsonyfák Dél-Afrikában
Dél-Afrikában a karácsony nyári ünnep. Az afrikai országokban a karácsonyfák nem túl gyakoriak, de az ablakokat szokták csillogó tárgyakkal díszíteni.
Karácsonyfák Szaúd-Arábiában
A helyiek nem szeretik ünnepelni a karácsonyt, náluk ez nem hagyomány, és egyáltalán nem tolerálják a karácsonyi fényeket sem. Éppen ezért az ott élő idegeneknek, így például a keresztény amerikaiaknak, európaiaknak, indiaiaknak, és másoknak, saját otthonukban kell megünnepelniük a karácsonyt, és a legtöbb család az ottani szokásokat tisztelve, nem feltűnő helyre helyezi el karácsonyfáját, hogy kintről ne lehessen azt látni.
Karácsonyfák a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigeteken a karácsony szeptembertől januárig tart. Viszont hiába a bevásárlóközpontok kínálata, a népesség több mint kilencven százaléka a létminimum alatt él, tehát nem hogy a gazdag ünneplést, de a fenyőfák vásárlását sem engedhetik meg maguknak, mivel a friss fenyők sok filippínó számára túl drágák. Ezért gyakran használnak kézzel készített fákat különböző színekben és méretekben. A csillaglámpások decemberben mindenhol megjelennek az otthonokban. Bambuszrudakból készülnek, élénk színű rizspapírral vagy celofánnal borítják őket, és általában minden ponton egy-egy bojt található. Általában minden ablakban van egy, hiszen a betlehemi csillagot szimbolizálják.
Karácsonyfák Kínában
A világ mű fenyőfáinak több mint 80 százaléka Kínában készül, de a kínaiak sokkal kisebb része ünnepli a karácsonyt vallási ünnepként. Azok, akik mégis ezt teszik, gyakran állítanak fel műfenyőket – papírból készült díszekkel és lámpásokkal dekorálva. A kínaiak számára a karácsony nem a keresztény ünnep tehát, hanem egy jó alkalom arra, hogy együtt töltsék az időt szeretteikkel, barátaikkal, egy vidám estéjük legyen a hozzájuk közel állókkal.
Karácsonyfák az Ocean Terminalban, Harbour Cityben, Hong Kongban. A fotó forrása: / wikipedia
Karácsonyfák Japánban
A karácsonyt ünneplő japánok többsége számára ez pusztán világi ünnep, amelyet gyermekeik szeretetének szentelnek, de nem karácsonykor, hanem év végén ajándékoznak meg minden olyan embert, akinek hálásak. Főként a tanárokat, a főnököket és a családi barátokat szokás megajándékozni. Karácsonyi ajándékokat általában csak a szerelmespárok adnak egymásnak, illetve a gyerekek kapnak ezt-azt. A karácsonyfákat apró játékok, babák, papírdíszek, arany papírlegyezők és lámpások, szélharangok díszítik. Kisméretű gyertyákat is tesznek a faágak közé. A japánok az ünnepi időszakban mindent kivilágítanak, amit nem tilos. Az egyik legnagyobb látványosság a Starlight Garden, ahol több millió égőt rendeznek el szőnyegszerűen a földön, amik aztán mindenféle színben, különleges formákat kirajzolva, zenére villognak. A karácsonyfákon az egyik legnépszerűbb dísz az origami daru, vagyis a békemadár. A japán gyerekek több ezer hajtogatott papír „békemadarat” cseréltek el világszerte, hogy a béke fontosságára hívják fel a figyelmet.
Forrás:
history.com
wikipedia
Felső kép: pixabay
Magazin cikkajánló
